Tudta? - Lukács Emi

Lukács Emi
Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

Tudta?

 
Nem árt, ha tudjuk!

Teljes hajkoronánk mintegy 90-200 ezer hajszálból áll. A fejbőrön már hat hetes magzati korban megjelennek az első hajszálak, melyek születésünktől fogva növekednek, s felveszik végleges színüket, formájukat. A haj két alkotóeleme a gyökér, illetve a belőle növekedő hajszál. A gyökeret körülvevő hajhagyma közepén található sejtek hozzák létre a hajszálat. Ennek helyes működéséhez rengeteg tápanyagra van szükség, így a vitaminok, ásványi anyagok a haj növekedésében is kiemelt szerepet játszanak.
Több hajtípust különböztethetünk meg. Népcsoportok szerint az ázsiai hajtípus sötét színű, vastag, az afrikai göndör, vastag szálú és sötét színű, a kaukázusi hajtípus pedig általában vékony és számtalan színvariációban (szőke, vörös, stb.) látható. A vörös hajkoronával rendelkező hölgyek általában kevesebb hajszállal rendelkeznek, ez azonban nem szemmel táható, hiszen a hajszálak vastagabbak, mint más hajszín esetén.
Forrás:www.blush.hu


A haj szerepe
A haj fontos szerepet játszik mindannyiunk életében. Különleges tulajdonságai vannak hiszen rendkívül erős, teljesen érzéketlen a fájdalomra, egész életünk folyamán nő, egy ideig még a halál után is, néhány ősrégi hajmaradvány még ma is fellelhető.
Régészeti kutatások azt mutatják, hogy már az antik kultúrákban is jelentős szereppel bírt a haj, akárcsak napjainkban.

Védelem a környezeti hatások ellen
A hajas fejbőrön átlagosan 100 ezer szortüsző van. A haj fontos szerepet tölt be a fej védelmében. Rossz hővezető, emiatt óv a napsugárzás ártalmaitól: a nap felmelegítő hatásától, valamint segít fenntartani az állandó hőmérsékletet, amikor a fej hidegnek van kitéve. Véd az ultraviola sugárzástól, megakadályozva a bőrrák kialakulását.

Esztétikai, díszítő szerep
A mai ember elsősorban esztétikai szempontból tartja fontosnak az egészséges, szép hajat. Korunk szépségideáljához hozzátartozik a hosszú, lágy tapintatú női haj, és a dús férfihaj, melynek komoly szerepe van a szexuális vonzerő kialakításában és működésében. Hajunk külső megjelenésünk egyik leglényegesebb meghatározója, önkifejezésünk eszköze. A kiválasztott frizura tükrözi a személyiséget, igen sokat elárul rólunk a környezetünk számára, és nagymértékben befolyásolja az egymásról kialakított első benyomást. A dús ápolt hajat az életerővel és fiatalsággal asszociáljuk.

A haj lélektani hatásai
A haj jelentős szerepet játszik a szocializációban, tehát társadalmi beilleszkedésünkben. Egy frizura által következtethetünk arra, hogy valaki közülünk való-e, fiatal-e vagy idős, utalhat a társadalmi státuszra, fizikai és pszichés állapotra, szakmájára. Mindannyiunkban megfogalmazódott már az a következő mondat: így nem mehetek sehova! Ha hajunk ápolatlan, korpás, fénytelen, nehezen kezelhető, ez kifejezetten rossz hatással van pszichés állapotunkra. A kopaszságot különösen nehéz feldolgozni nőként, komoly kihatása van az önértékelésre, negatív irányba befolyásolja hangulatunkat.
Forrás: www.hairwellness.hu


A haj életciklusa
A haj életciklusa, amely alapvetően a hajhagymák működésétől függ, három egymástól jól elkülöníthető fázisból áll. Ez a ciklikus folyamat mutatja be a hajszálak folyamatos újratermelődését normális élettani körülmények között.
Hajunk 15-30 éves kor között növekszik a legnagyobb mértékben, azonban 35-40 éves kor között a hajhagymák száma 20%-kal csökken. Így a ritkább haj az öregedés előrehaladtával normálisnak tekinthető. A hajszálak a bőrben elhelyezkedő szőrtüszőkből (számuk születéskor kb. 5 millió) fejlődnek, nőnek ki. Egy-egy hajszál átlagosan 4?5 évig él.

Növekedési vagy Anagén fázis
Ez a periódus a leghosszabb a hajszálak életében (2- 6 év), ekkor képződik és növekedik a hajszál. A papilla mátrixsejtjei gyorsan osztódnak. Az új sejtek folyamatosan tolják feljebb a régebbieket, amelyek elszarusodnak, és erőteljes hajszálként mutatkoznak meg a felszínen. A hajszálaknak kb. 85%-a van anagén fázisban, naponta átlagosan 0,35 mm-t nőnek.

Átmeneti vagy Katagén fázis
Az átmeneti szakaszban hajunk 1%-a van, ez az időszak csak néhány napig áll fenn. Ekkor a sejtosztódás leáll, a hajnövekedés megszűnik. A hajszál életében mintegy 1-3 hétig tartó nyugalmi időszak kezdődik. A hajhagyma leválik a hajszemölcsről, nem kap több tápanyagot. A hajszál el kezd felfelé mozogni a hajtüszőben, majd a hajhagyma fokozatosan a felszínre kerül, ahol elsorvad. A hajtüsző kismértékben összezsugorodik. Ez az időszak kb. 2-3 hét alatt véget ér, a hajszálak 2-3%-a van általában ebben a szakaszban. A haj megkezdi az átalakulás folyamatát.

Nyugalmi vagy Telogén fázis
Az utolsó szakasz átlagosan 3 hónapig tart. A papilla szünetelteti működését. A hajszál ekkor még a tüszőben van, de már nem nő, később az új hajszál növekedése következtében kihullik. A hajhagyma elszarusodik, életfunkciója megszűnik. A hajszálaknak kb. 15 %-a várakozik ebben az állapotban, arra, hogy egy új kör induljon. Így hajmennyiségtol függően napi 50-80 hajszál kihullása még természetesnek mondható.
Ekkor a hajszemölcs újra aktivizálódik, a gyors sejtosztódás által el kezd nőni egy új hajszál, mely végleg távozásra kényszeríti a régit.
A nyugalmi fázis végén tehát a haj kihullik, és teret ad egy újabb növekedési fázisnak.
Tavasszal és ősszel a fokozottabb hajhullás természetes jelenség, ekkor átmenetileg növekszik az elvesztett hajmennyiség, ezt figyelembe kell venni a hajhullás okának definiálásakor.

A fenti ciklus genetikai és hormonális szabályozás alatt áll, nem mindenkinél egyforma. Az életünk során is változik a ciklus, ezért időnként erősebben, máskor pedig kevésbé hullik a hajunk. Egy szőrtüszőből életünk folyamán kb. 25 új hajszál no ki, és naponta legfeljebb fél mm-rel lesz hosszabb.

Mivel a növekedési fázisban levő hajszál évente mintegy 15 cm-t no, a férfiak vágás nélkül 40?50, a nők 70?80 cm-es hajat is növeszthetnek. Ennél hosszabb viszont nem valószínű, hiszen egy ekkora hajszál rövidesen kihullik, és a következő megint elölről kezdi a centimétereket. A fejbőrön lévo hajszálak száma a hajszíntől is függ. A szőkék kb. 140 000 vékonyabb, a vörösek csak 85 000, de viszonylag vastag hajszálat, míg a sötétebbek mintegy 60 000 vastag hajszálat számolhatnak meg a fejükön.
Forrás: www.hairwellness.hu


A haj szerkezete
Haj (capillus) fejet borító testszőrzet. Hogy jobban megértsük hajunk felépítését - "működését" érdemes közelebbről is megismernünk.
A haj 97 %-át a keratin nevű fehérje, 3%-át pedig víz alkotja. A Sok-sok keratin szálacska szabályos szerveződéséből, és különleges elrendeződéséből jön létre a hajszálak nagy teherbíró-képessége. A keratin szálacskák közötti területet kocsonyás állomány tölti ki, melynek magas a víztartalma, itt találhatóak azok a melaninok melyek a hajszálak színét határozzák meg.

A hajszál három rétegből áll:
1. Külső (hám)réteg (cuticula):
Lemezkék alkotják, melyek egymást tetőcserép-szerúen fedik, a hajszál belsejének védelmét szolgálják. A lemezkéket a faggyúmirigyek által termelt olajos anyag vonja be, mely védi a hajszálat a károsító környezeti hatásoktól. A cuticula állapotától függ a haj fényessége. Minél szabályosabban fedik egymást a cuticula lemezkék, annál selymesebb és fényesebb a haj, mivel visszaveri a fényt. Amikor száraz, fénytelen, töredezett a haj, az a cuticula károsodásának következménye. A hajszálak erőssége viszont a hajgyökerek állapotának függvénye.

2. Hajkéreg (cortex):
Ez a kutikula alatt közvetlenül meghúzódó réteg, a hajkéreg. Ez épül fel keratin szállakból. A haj rugalmasságáért, és erősségéért felel.

3. Hajbél (medulla):
A hajszál közepén helyezkedik el a velőállomány, amely összeköti a gyökeret a külső résszel, átjárást biztosítva egyes anyagok és a levegő számára mindkét irányba.

A hajnak felépítését tekintve két fő része van: a fejbőrben levő élő hajgyökér, valamint a hajszál, mely látható, élettelen, elszarusodott.

Valamennyi hajszál szőrtüszőben foglal helyet A hajgyökér alsó kiszélesedő része a hajhagyma, ebben helyezkedik el a hajszemölcs. A hajszemölcshöz vérerek és idegek futnak. A hajszemölcs feletti részen gyors osztódásra képes alapsejteket figyelhetünk meg, amelyeket mátrix sejteknek nevezzük. A mátrix sejtek termelik a szőrszál ill. hajszál szaruanyagát.

A gyökér felső egyharmadára jobbról és balról egy-egy faggyúmirigy kivezetője nyílik. A faggyú a haj bezsírosítását szolgálja, s megvédi a bőrt a kiszáradástól.
A faggyúmirigyek alatt a simaizom nyalábokból álló hajmerevítő izmok találhatók.

A hajvolumen, beleértve a hajszál átmérőjét is, alapvetően a típustól függ. A szőkéknek van a legtöbb hajuk, akár 140 ezer szál is, míg a vöröseknek általában 90 ezer, a sötét hajúaknak pedig 60 ezer szál. A természet azonban gondoskodik az egyensúlyról, mert a lenszőke hajszál átméroje legföljebb 0,05 mm, míg a sötét akár 0,2 mm vastag is lehet.

A szőrszálakra erős hatással vannak a különféle hormonok, de a hajra legerősebben a női hormonok hatnak. Ezért van kevesebb nőnek vékony haja, mint férfinak. Más adatok azt bizonyítják, hogy a női haj gyorsabban nő. A zsírosodásért a férfi hormonok a felelősek, ezért a gyerekeknek nem is zsírosodik a hajuk.
Mint látható, a haj biológiája összetett és bonyolult, típusonként igencsak eltérő. Minden típusú hajat másképp kell kezelni.
Forrás: www.hairwellness.hu


 
 
Vissza a tartalomhoz | Vissza a főmenühöz